Én vállalom, hogy egy fárasztó munkanap után kikapcsolódásképpen, vagy hétvégén főzés illetve takarítás közben háttérzaj jelleggel szeretek bugyuta főzős, vagy randizós műsorokat nézni a TV-ben. Az egyik ilyen brit műsorban- a résztvevők vakon, csupán egy menüsor alapján választják ki a leendő randi jelöltjüket-figyeltem fel erre a receptre. Tulajdonképpen sem az alapanyagokban, sem az elkészítésben nincsen semmi ördöngösség, az egyszerű édesség titka a tökéletes összeválogatott ízek összhangjában rejlik. 

A műsorban egy idősebb asszony készítette ezt az édességet egy hasonló korú bácsinak, aki állítása szerint ilyen finomat még nem evett. Egyből kíváncsi lettem, hogy vajon tényleg olyan különleges finomságról van-e szó, vagy csak a bácsi így próbált udvarolni.  Utána olvastam, és lám ez egy létező brit tradicionális desszert.

Igazán kedves számomra a recept, hiszen nagyon-nagyon egyszerű elkészíteni, az ízek pedig tényleg páratlanul harmonizálnak egymással.

Elkészítése:

A barackokat félbevágjuk és kimagozzuk.
Tepsibe helyezzük.
A mag helyére a marcipánból golyót formázunk.
Az egészet jól meglocsoljuk Amaretto likőrrel, és a gyümölcslével.
A marcipánok felszínét megszórjuk egy-egy csipet porcukorral és stiftelt mandulával.
Megsütjük.

Sweet tipp: hidegen és melegen is fogyaszthatjuk. Ne ijedjünk meg,  marcipánok teteje barnás színű lesz, ez nem égés, vagyis de, a cukor karamelizálódott rá a marcipánra, ami egy plusz ízt kölcsönöz az egésznek.

Tudom, hogy most nincs szezonja a baracknak,és hogy a friss gyümölcsnek párja nincs, de friss illetve konzerv gyümölcsből isis készítettem már és meg kell mondjam így is, úgy is fenséges.

Összességében ez az egyik legegyszerűbb recept, amivel valaha találkoztam, tényleg nagyon hamar megvan és egy igazi különlegesség, amivel meglephetjük a vendégeinket ebéd után.

Mindenkinek további szép napot és jó barackolást kívánok!
Mademoiselle Marshmallow
www.facebook.com/blogthesweetlife

Régóta kacérkodom a gondolattal, hogy  croissant-t süssek, és most hosszas halogatás után végre megszülettek az első prototípusok. Innentől kezdve viszont nincs menekvés, mert ugyan több napig tart ezeknek a francia péksüteményeknek az elkészítése, azonban a tulajdonképpeni ráfordított idő nem több, mint más süteményeknél, sőt! 

Úgy döntöttem, hogy egy igazi francia recepttel fogok először próbálkozni, minden lépést pontosan betartva.
Nagyon elégedett vagyok a végeredménnyel, de biztos kipróbálok még más receptet is. Kíváncsi vagyok, mennyiben különbözik egy nap alatt elkészíthető tészta, illetve milyen lehet valamilyen töltelékkel ízesítve.

A legtöbb helyen azt hangsúlyozták és én is ezt tapasztaltam, hogy a legfontosabb lépés az, hogy a vaj szilárd maradjon a rétegek között, tehát semmiféleképpen nem szabad kapkodni. Tessék tiszteletben tartani, hogy a vajnak lelke van, tehát ha olvadni kezdene, tegyük hűtőbe 5-10 percre és folytathatjuk a munkát.
Sweet tipp: az ideális hőmérséklet kb 20'C fok a konyhában.

De ne szaladjunk ennyire előre, kezdjük az elején, lépésről lépésre!

1.nap:

Miután az alapanyagokat gondosan kimértük, kezdjük meg a tészta összedolgozását.
Egyszerűen gyúrjuk össze a recept első felébe található alapanyagokat. (Tehát mindent a "második" vajon kívül.)
Ezt a munkafolyamatot minél gyorsabban, de alaposabban végezzük.(Ez általánosságban az összes élesztős-kelt tészta készítésénél elmondható.)

Sweet tipp: nem kell felfuttatni az élesztőt a tejben, arra azonban ügyeljünk, hogy mind a tej, mind a vaj kéz melegek legyenek. Különben nem indulnak be az élesztő által gerjesztett erjedési folyamatok. Azonban semmi esetre se legyen a tej forró, a vajat pedig ne olvasszuk meg, ha nem volt időnk, vagy elfelejtettük volna idő előtt kivenni a hűtőből, akkor kezünkkel óvatosan  gyúrjuk át használat előtt, ettől melegszik és puhul is, egyszóval könnyebben kezelhető lesz.

Ha összeállt a tészta, formázzuk lepényszerűséget belőle, lényeg, hogy ne gömb legyen, hanem laposabb halom, mert így könnyebben tudjuk majd a kívánt formára nyújtani. 
Takarjuk le, majd egy éjszakán át pihentessük.

2.nap:

Most következik a vajas rész becsomagolása az előtésztába.
Egy elég kacifántos leírás volt arról miként nyújtsuk ki a vajat a megfelelő nagyságúra, ez engem inkább összezavart mint segített volna, úgyhogy inkább leírom én hogyan csináltam.
A közvetlenül a hűtőből kivett vajat két sütő/zsírpapír között nyújtottam négyzet alakúra. 
A cél, hogy a végére egy 17x17 cm-es vajnégyzetet kapjunk, ezért először egy picit nagyobbra kell nyújtani, kb 19 cm-esre, majd késsel levágni az oldalat, hogy egyenes legyen, úgy hogy kicsit kisebb legyen ekkor, mint 17cm.
A levágott részt rátesszük a négyzet tetejére és a nyujtófával kicsit ellapogatjuk, hogy szintben legyen, ekkor kell elérni a 17x17cm-es nagyságot.
Ha nem pontosan akkora nem nagy gond, és a kezünkkel is nyugodtan alakítgathatunk a formáján a két sütőpapír közt.
Tegyük vissza az immár kellő nagyságú vajnégyzetünket a hűtőbe, és vegyük ki az előtésztát.
Amennyire lehet minimális mennyiségű lisztet használva nyújtsuk a tésztát 26x26 cm-es négyzetté.

Sweet tipp: fontos, hogy a nyújtásnál már ne kerüljön több liszt a tésztába! A felületéről mindig ecseteljük le a hajtogatás előtt!

Miután kinyújtottuk elővehetjük a vajat, majd szépen hajtsuk rá négy oldalról a széleket, úgy hogy az egyik oldal után mindig az átlósan szembelévő oldal következzen. Egy borítékszerű formát fogunk kapni.(a képen látható).
Kezdhetjük a nyújtást.
Megkönnyíti a munkát, ha először középről a nyújtófával mind a négy irányba óvatosan ellapogatjuk a vajat, és csak ezután kezdjük el "rendesen" nyújtani a tésztát, ismételten törekedve arra, hogy több lisztet már ne dolgozzunk a tésztába.

Sweet tipp: ha úgy érezzük, hogy a vaj olvad, tegyük be pár percre a hűtőbe, majd folytassuk a munkát.

Most 20x60 cm-es téglalappá nyújtjuk.
Következik a hajtogatás:
Képzeletben húzzunk egy felezővonalat a tésztánk közepébe, a jobb oldalát hajtsuk be  a vonalig, majd erre hajtsuk rá a bal oldalát.
30 percig hűtsük.
Még kétszer ismételjük meg ezt a nyújtást, és hajtogatást.
Mindkét alkalommal 20x60 cm-esre nyújtjuk és minden hajtogatás előtt elforgatjuk a tésztát 90'-kal.
A második hajtás után is 30 percet hűtjük, de az utolsó után újból egész éjszakára a hűtőben hagyjuk pihenni.
Mi is elmegyünk aludni, hogy másnap újult erővel lássunk neki a tényleges croissant sütésnek. :)

3.nap

A legizgalmasabb részhez érkeztünk, amikor kiderül, hogy a befektetett energiánknak és az eddigi napok munkájának mi is az eredménye.

Ismét elforgatjuk 90'-kal a tésztát, és kinyújtjuk, mostmár 20x110cm szélességűre.
Egy picit emeljük meg a tésztát, hogy biztosan ne tapadjon le később illetve, hogy természetesen összezsugorodhasson a megfelelő méretűre(100cm)

Sweet tipp: A következő lépést csak és kizárólag akkor kezdjük el a gyakorlatba átültetni, ha biztosak vagyunk benne, hogy értjük a felvágás menetét, különben úgy járunk, mint én, és két csökevényes croissant-tal is büszkélkedhetünk a végén.

A tetején 12, 5 cm-enként jelöljük be a tésztát, alul pedig az első jelelölést 6,25 cm-nél végezzük, utána pedig ugyanúgy 12,5 cm-enként jelölgessük.
Így a jelöléseket összekötve és elvágva megkapjuk az azonos területű háromszögeket.
Most vágjuk be a háromszögeknek az alapját kb. egy cm mélyen.
A vágás mentén középről hajtsuk ki a szélek felé a két kis fület, majd a tenyerünkkel sodorjuk fel a egészet a hegyes vége felé.
Ecsettel kenjük be egy tojás és egy kávéskanálnyi víz keverékével, majd kb 25 'C-on kelesszük kb. 2 órán át.
Melegítsük elő a sütőt 200'C-ra
Kenjük le újra a tojáskeverékkel.
Süssük kb 15-20 percig, ha azt látjuk, hogy túl gyorsan barnulna csökkentsük a hőmérsékletet, kb 180'C-ra.
Még melegen hagyjuk pár percet a tepsiben, aztán szegyük át őket rácsra.
Bár frissen sülve a legfinomabbak, de vigyázzunk a hasunkra! :)


És akkor jöjjön a végére egy videó, ami nekem is nagyon sokat segített, minden fent leírt lépést alaposan bemutat.

Most, hogy elköltöztünk igazán illendő lenne, hogy mindig legyen itthon valamilyen házi süti, főleg mikor vendégek jönnek. Bevallom őszintén néha már nem tudok mit kitalálni hirtelen, már csak azért sem mert mindig valami olyat szeretnék, ami még nem volt.
Gondolkodtam, gondolkodtam, de csak olyan sütik jutottak eszembe amiket nagyon macerás elkészíteni, vagy olyanok, amiknek a hozzávalói nem túl pénztárcabarátok.
A nagy gondolkodásban kezdtem kifogyni az időből és az ötletekből, amikor végre kitaláltam: brownie.

Eszembe jutott, hogy van egy régi receptem, de csak remélni tudtam , hogy meg is találom. Szerencsére viszonylag hamar meglett, és indulhatott a menet. :)
A csoki mennyiség nekem eléggé kevésnek tűnt, így azt kicsit megemeltem, az arányokon kicsit változtattam, beletettem egy extra összetevőt-chili por- a tetejére a mázat pedig improvizáltam. 
Az így kapott Brownie-ról pedig büszkén állíthatom, hogy gyors, extracsokis, és nagyon finom.

Sweet tipp: ha még melegen szeretnéd tálalni, akkor nem fontos a máz a tetejére, viszont ebben az esetben kínálj mellé egy gombóc vanília fagylaltot. Szuper párosítás!

Elkészítése:

Az alapanyagokat gondosan kimérjük.
A vajat és a csokoládét vízgőz fölött felolvasztjuk.
A tojásokat egyesével hozzádolgozzuk egy kézi, vagy gépi habverővel segítségével.
Hozzáadjuk a cukrot, majd a kakaóporral összekevert és átszitált lisztet is.
Kivajazott, kilisztezett tepsibe öntjük.
Előmelegített 160'C-os sütőben készre sütjük.
A csokoládét a tejjel a mikróban felmelegítjük, majd hozzáadjuk a kakaóport és csomómentesre keverjük.
Egyenletesen elkenjük a süti tetején.
Hűtőben pihentetjük, majd egyenlő nagyságú kockákra vágjuk.

Sweet tipp: egy felületet szórj meg vékonyan kakaóporral, majd erre borítsd a Brownie-t fejjel lefelé. Így szép egyenletes felszínt kapsz.

NAGYON JÓ SÜTÖGETÉST ÉS MÉG JOBB NYARAT KÍVÁNOK MINDENKINEK!
/Mademoiselle Marshmallow/
www.facebook.com/blogthesweetlife

Végre itt a nyár, és itt vagyunk az új lakásban, aminek a loggiáján elszürcsölgetett koktéloktól szinte már a Bahamákon érzem magam. Na jó, ha nem is a Bahamákon, de nagyon hangulatos, és számomra ez most felbecsülhetetlen.
A koktélokkal viszont van egy baj, méghozzá nem is kicsi. Az, hogy hamar elfogynak. Éppen ezért találtam ki, hogy a kedvencemet, a Piña Coladát ötvözöm egy másik nagy kedvencemmel a pitével.
Arra gondoltam milyen érdekes lenne, ha a kókusz és az ananász íze, nem a krémben, hanem magában a tésztában jönne elő, ezért alapnak, egy régi kedvenc kekszem receptjét használtam az alkalomhoz alakítva, és pitésiesítve. :)

Az alapanyagokat gondosan kimérem.
A cukrot a szobahőmérsékletű(!) vajjal, és a két sárgájával habosra keverem.
Hozzáadom a többi összetevőt, és készre dolgozom.
Egy piteformát kivajazok, enyhén meglisztezek és belenyomkodom a tésztát.

Sweet tipp:Nem szükséges nyújtani, a tésztamennyiség pont egy nagyobb piteformához elegendő.

Pár helyen megszurkálom, majd előmelegített 160'C-os sütőben sütöm, amíg el nem kezd barnulni.
Közben elkészítem a sárgakrémet/pudingot.

Házi puding/sárgakrém por nélkül----->sweetlifesárgakrém

Kiveszem a pitét és még melegen( nem forrón) ráöntöm a pudingot.
A sütő hőfokát lejjebb veszem olyan 130'C körülire.
A fehérjéből és a cukorból kemény habot verek.
Egy habzsák segítségével kis kúpokat nyomok a pite felszínére.
Visszateszem a sütőbe, amíg a hab megbarnul, illetve megkeményedik.
Kihűlve, és hűtőben pihentetés után a legjobb!

Sweet tipp: az aszalt ananászt felhasználás előtt vágd apróbb darabokra!

NAGYON JÓ SÜTÖGETÉST ÉS MÉG JOBB ÉTVÁGYAT KÍVÁNOK!
/Mademoiselle Marshmallow/

 www.facebook.com/blogthesweetlife

A legkevésbé sem szeretném túlbonyolítani ezt a bejegyzést, hiszen valószínűleg ez az egyik legegyszerűbb édesség amit valaha készítettem, viszont a legfinomabb is, hiszen hosszú idők óta ez az az édesség az aminek nem tudok ellenállni.

Sweet tipp: a vajat vegyük ki a hűtőből mielőtt nekikezdenénk a cukor olvasztásának, hogy megfelelő hőmérsékletű legyen mire szükségünk lesz rá, a csokoládét pedig körülbelül egy percre /betartva a harminc másodperces szabályt!/ tegyük be a mikróba, hogy ne legyen szilárd, viszont folyékony se mikor összekeverjük a karamellel.


Az alapanyagokat kimérjük.
A cukrot elkeverjük a sóval és feltesszük egy serpenyőbe olvadni.
Amint karamellizálódni kezd hozzáöntjük a tejet.
Pár percig kevergetve tovább főzzük, majd levesszük a tűzről.
Még melegen, hozzáadjuk a szobahőmérsékletű vajat.
Kicsit visszahűtve, de még melegen az egészet alaposan hozzákeverjük a körülbelül 30 'C-os csokihoz.
Egy félbehajtott zsírpapír egyik felén egyenletesen elterítjük a masszát, majd ráhajtjuk a papír másik felét.
A kezünkkel a széleit elegyengetjük.
Hűtőben pihentetjük pár órát.
Onnan kivéve egy éles késsel egyenletes téglatestekre, kockákra, vagy rombuszokra vágjuk.
Szeletenként zsírpapírba csomagoljuk, szaloncukor szerűen.

Sweet tipp: amikor a karamellt hozzákeverjük a csokihoz, kicsit fura lesz az állaga, mintha megégett volna, de ez ne rémisszen meg senkit!

Sweet tipp: azonnal fogyasztva is isteni, de még finomabb, ha pár napig pihentetjük, ez alatt puhul és az ízek is jobban összeérnek.

 www.facebook.com/blogthesweetlife

NAGYON JÓ FŐZŐCSKÉZÉST ÉS MÉG SZEBB NAPOT KÍVÁNOK MINDENKINEK!
/Mademoiselle Marshmallow/

Itt is van a csodálatos bazsalikomos eperlekvár recept, amik már az üvegekben várakoznak, hogy két hét múlva velem együtt átléphessék az új lakás ajtaját. :)

Az epreket megmossuk.
Zöldjét eltávolítjuk.
Egy nagyobb lábosba tesszük őket.
Körülbelül 5 percig főzzük, ezalatt levet ereszt, és így jobban kijön az eper íze, mintha egyből a cukorral melegítenénk össze.
Amikor elkezd bugyogni adjuk hozzá a cukrot, a megmosott, felaprózott bazsalikomot és a citrom levét.
Még egy jó tíz percig állandó kevergetés mellett készre főzzük.
Forrón, a sterilizált, meleg edényekbe öntjük.
Azonnal lefedjük és fejjel lefelé fordítjuk.
Amikor kihűlt visszafordítjuk, és hűvös sötét helyre tesszük.

Sweet tipp: Ízlés kérdése, hogy valaki egészben, vagy feldarabolja főzi ki az epreket; ha te úgy szeretnéd a végén akár egy botmixer segítségével le is turmixolhatod. Ebben az esetben azonban vigyázz, hogyha kihűl melegítsd újra, hogy mindenképpen forró lekvár kerüljön az üvegekbe!

Sweet tipp: ha biztosra akarsz menni, egy kiló eperhez add egy nagyobb zacskójú dzsemfix háromnegyedét.

www.facebook.com/blogthesweetlife

NAGYON JÓ FŐZŐCSKÉZÉST ÉS MÉG SZEBB HOSSZÚ HÉTVÉGÉT KÍVÁNOK MINDENKINEK!
/Mademoiselle Marshmallow/

Tegnap gyorsan nekiláttam a befőzésnek, mert az eper egy nagyon hamar romlandó gyümölcs, ráadásul a barátommal nemsokára összeköltözünk, és kijelentette, hogy márpedig lekvár, és szörp nélkül nem léphetem át a küszöböt.
Először a szörpöt készítettem el, bár a végeredményt inkább szirupnak nevezném, hiszen elég tömény oldat lett a végeredmény. Alig várom már, hogy kipróbáljam, szerintem akár sütikhez is zseniális lehet, viszont az az érzésem, hogy inkább szódával felöntve fogjuk megiszogatni.

Az epret megmossuk.
Zöldjét eltávolítjuk.
Kisebb darabokra vágjuk.
Egy nagyobb átmérőjű lábosba tesszük, majd vízzel felengedjük.
Felforraljuk, majd 5-10 percig tovább főzzük.
Leszűrjük.
Az így kapott "előszörpöt" visszaöntjük a lábosba.
Hozzákeverjük a cukrot.
Újra felforraljuk, és hagyjuk, hogy egy kicsit besűrűsödjön.
Még forrón a fertőtlenített üvegekbe töltjük.
Légmentesen lezárjuk az üvegeket, majd 5 percre fejjel lefelé fordítjuk azokat.
Becsavarjuk egy tiszta konyharuhába, és legalább egy éjszakát pihentetjük.

Sweet tipp: ha mindenképpen tartósítószert szeretnél adni a szörpödhöz, akkor speciális erre a célra gyártott tartósító szert válassz.( Pár száz forintért kapható az üzletekben.) Ezt a leszűrés után, egy kevés előszörppel melegítsd össze, amíg a szemcsék elolvadnak, és így add a cukrozott részhez.

Hűvös, sötét helyen, akár 6 hónapig is eláll.

Sweet tipp: a befőzéshez szükséges edények fertőtlenítéséhez praktikákat a facebook oldalamon olvashatsz.

https://www.facebook.com/blogthesweetlife

TOVÁBBI NAGYON SZÉP NAPOT KÍVÁNOK MINDEN KEDVES OLVASÓMNAK!

/Mademoiselle Marshmallow/

Ma részt vettem életem első eperszedésén. 
Az, hogy magadnak szedheted le a hőn áhított epret elsőre hatalmas mókának látszik, amikor azonban élesbe kerül a dolog, akkor már nem annyira izgalmas, hanem komoly fizikai munka. Legalábbis ezt olvastam a legtöbb ezzel foglalkozó weboldalon, ahol fel akarják készíteni a lelkes szüretelőket.
Na nem csalódtam magamban, ugyanis, amikor kellő közelségbe értünk az autóval, és megpillantottam azt a körülbelül 70 embert aki már lelkesen guggolgatott, és gyűjtögette az epreket a kis kosárkájába, akkor tudtam, hogy ez a nekem való szombati elfoglaltság.
A későbbiekben ez az érzés csak fokozódott, hiszen hamar rájöttem, hogy itt nem eper szedésről, hanem eper vadászatról lesz szó. Mikor még csak a szedő edényeinket mentünk leméretni- amihez szerencsére külön sor van-már akkor harcba hívott egy kisfiú, akinek a ládája gigantikus méretű eprekkel volt tele, és olyan büszkén cipelte, ami felért egy felszólítással: "Úgyse szedsz ennél nagyobbat!"

Az eper földre érve fogadott a második kihívás, ugyanis nekünk későn érkezőknek-délelőtt 10 óra-nem csak az eprek begyűjtése jelentette a feladatot, hanem az érett, fogyasztható szemek megtalálása is. Úgy tudnám a legjobban leírni, hogy minden 30-40 szem éretlen eper után járt egy érett. Igazi kihívás volt tökéleteset találni, ami miatt a kisfiú óriásira nőtt vérvörös eprei csak még nagyobb pofátlanságnak tűntek. Ezért inkább úgy döntöttem, hogy senkivel, és semmivel sem törődök, de megtöltöm azt a ládát a lehető legpirosabb eprekkel, még ha addig élek is.
Hamar híre ment, hogy a szebbek hátul vannak, ezért mindenki gyorsan igyekezett befelé, nehogy a másik elhappolja előle a szebbeket. Vigyázni kellett, hiszen, ha valaki azt látta, hogy sokat időzöl egy helyen, és gyanúsan sokat pakolgatsz a  kosaradba, hamar ott teremtek, és akkor lőttek a titkos lelőhelyednek. Gyorsnak és szemfülesnek kell lenni, ha nem akartad az egész napot kint tölteni a melegben. Én nem tudom, hogy miféle gyűjtögető ösztönök jöttetek elő belőlem, de hamar rájöttem, hogy a szebb szemeket bizony bent, a levelek között, találja az ember, ahova a legtöbb ember nem nyúl, mert az átlag szüretelő, csak az útjába kerülő ki-ki pirosló szemekért hajolgat le. Én azonban mint akinek legalábbis az élete múlik rajta, szinte alig egyenesedtem fel, és túrtam sorra arrébb a leveleket, megszállottan kutatva a piros szemek után. A tálcámat sem cipeltem, ugyanis az csak hátráltatott volna a mozgásban. Inkább a kezembe szedegettem, és amikor már nem bírtam többet, akkor tettem be a ládámba. Ez azért is bizonyult jó taktikának, mert így könnyebben bejárhattam nagyobb területet, és tényleg csak az arra érdemes szemeket szakítottam le, hiszen nem tudtam abba a hibába esni, hogy csak szedem, és rakom, szedem és rakom megállás nélkül egyetlen egy helyről, majd a végén rácsodálkozom, hogy csupa éretlen és, vagy rohadt gyümölcsökkel van teli a kosaram. Így járt az egyik idősebb pár, akik mikor rájöttek, hogy a zöld epret nem szeretnék kifizetni, az egészet a földre öntötték, amit én hatalmas tiszteletlenségnek érzek, hiszen, ha ott hagyták volna őket, egy-két nap alatt szép, nagy, színes eprekké érhettek volna, örömet szerezve vele valakinek. Na mindegy, nekem ezzel a technikával bő egy óra múlva telt be a ládám,és körülbelül nyolc kilót gyűjtöttünk.
Nagyon jól éreztem magam, itthon széjjelebb terítettem őket, hogy ne legyenek egymás hegyén-hátán, ne nyomorgassák egymást.
Most pedig várják, hogy holnap elkészüljön belőlük a finom szörp és lekvár.
(A receptet természetesen majd felteszem.)

Itt van egy aktuális lista a Szedd Magad Eper Földekről GPS koordinátákkal:
(Mi Pomázon voltunk):

http://antalvali.com/szedd-magad-eper.html

REMÉLEM NEKTEK IS LEGALÁBB ILYEN KALANDOS SZOMBATOTOK VOLT!
TOVÁBBI SZÉP ESTÉT KÍVÁNOK!

/Mademoiselle Marhmallow/

 www.facebook.com/blogthesweetlife

A kása forró, ezért nem kerülgetem, de a perec kerek ezért beismerem, hogy rég jelentkeztem már. Sajnos egyedüli mentségem az időhiány, amiből viszont mostanra szerencsére több jutott, így remélem ezután a kisebb kihagyás után minden visszakerül a régi kerékvágásba.

TOVÁBBI NAGYON SZÉP ESTÉT KÍVÁNOK MINDENKINEK!

/Mademoiselle Marshmallow/

Az utóbbi időben kezd elviselhetetlen szintre fajulni a laptopom állapota, ami már tarthatatlan, hiszen már mióta nem tudtam megírni egy tisztességes bejegyzést sem, anélkül, hogy túlforrósodott, majd kikapcsolt volna. Most már muszáj lesz újratennem a rendszert, a gép, a blogbejegyzések, és a saját érdekemben is, mert néha már az idegösszeomlás kerülget miatta. Öröm az ürömben, hogy az idegeim megnyugtatása végett elkezdtem jógázni, és az okostelefonomat segítségül hívva egy másik régi álmom is valóra vált a múlt héten.
Találtam ugyanis egy eredeti dán keksz receptet. Na, nem akármilyen keksz recept, hanem az a gyönyörű, díszdobozos, mindenki(az enyém biztosan ;) ) kedvence dán vajas keksz recept.
Gyorsan el is készítettem, igazi vajból és igazi vaníliából. Az eredmény annyira fantasztikus lett, hogy kis sütikapszlikba csomagoltam őket, majd egyesével betettem egy üres kekszes dobozba, és a konyha asztalon felejtettem. A családom nagy része nem is jött rá a turpisságra, a többiek előtt pedig az buktatott le, hogy csak perec alakúakat készítettem.

Sweet tipp: Mielőtt nekilátunk készüljünk fel rá, hogy lehet hosszabb ideig tart az elkészítés, mint a betermelés.

Elkészítése: 
A vajat a porcukorral habosra keverjük.
A tej kivételével hozzáadjuk a többi hozzávalót is, majd egyneművé keverjük.
(A lisztet lehetőleg szitáljuk!)
Végeredményként egy nyújtható állagú, lágy tésztát kapunk.
Papírral bélelt sütőlemezre nyomhatjuk habzsákból, vagy keksznyomó segítségével, de ki is nyújthatjuk, majd egyesével a kívánt formára szaggathatjuk.
Előmelegített 180 'C-os sütőben körülbelül 20 percig sütjük.
Miután kivettük megszórjuk cukorral, majd még körülbelül 10 percig a tepsin pihentetjük.

Sweet tipp: tejet csak akkor adjunk a tésztához, ha túl keménynek találnánk, illetve ha biztosan habzsákból szeretnénk nyomni.

Hmmmm...de finom...:)

TOVÁBBI NAGYON SZÉP NAPOT ÉS MÉG SZEBB KEKSZEKET KÍVÁNOK!
/Mademoiselle Marshmallow/