Nos hol is kezdjem?  Hiszen alig van már a sajtból, mert mindenki csak egy picit kóstolgatta ugyan meg, de sok kicsi sokra...
Elégedett vagyok az eredménnyel, de szerintem az állagának másmilyennek kellene lennie.
A másik hiba amit vétettem, a korábban már említett vaníliás cukrot, amit kár volt beletenni, mert elnyomta a birs karakteres ízvilágát.
A gyömbérben azonban most sem csalódtam.
A jó hír az, hogy az én kedves-drága anyukámtól megint kaptam négy almát, mert szeretne utánpótlást.
Egy részéből azonban ezúttal süteményt fogok készíteni. Azt, hogy pitét, vagy egyéb süteményt, netán tortát, azt még nem tudom, de remélem egyik variációt sem bánja majd.

Azóta rengeteget olvastam a témában, például, hogy külön hagyománya van a birsalmasajt készítésének Magyarországon(főként Erdélyben) Spanyolországban, és Ausztráliában, és mindenütt másképp készítik.

Én ahogy utólag elolvastam ezeket a szokásokat egy határokat átlépő interkontinentális sajtot készítettem, mert az eredeti erdélyi receptben például nem szerepel még citrom se.

Elkészítése:

A birsalmákat alaposan megmossuk, és kisebb szeletekre vágjuk.
Széles, magas falú rozsdamentes acél lábas ajánlott a sajt készítéséhez.
Beletesszük az edénybe az almákat, egy citrom felének a levét ráfacsarjuk, majd felengedjük annyi vízzel, hogy ellepje, és ebben puhára főzzük.
Amikor a kés már úgy suhan benne, mint a vajban, akkor készen vagyunk.

Sweet tipp: Nagyon fontos, hogy a birsalmákat héjastul kell főzni, hiszen a benne található pektinnek köszönhetően sűrűsödik, és tartható el a birsalmasajt. Egyéb sűrítő-, illetve tartósítószert kellene hozzáadnunk, abban az esetben ha a héj részt eltávolítanánk. Ráadásul a pektin serkenti a vérkeringést, és segíti a szervezet méregtelenítését.
Fontos, hogy a főzés után se távolítsuk el a héjrészt!

Most muszáj egy kisebb kitérőt tennem, hiszen eddig még nem említettem a magházat.
Kétféle eljárást szoktak alkalmazni.
Az első esetben már az elején, a mosás után megszabadulnak a magrésztől, és anélkül haladnak tovább.
A másik esetben külön felfőzik a magházat kevés vízben, majd ezzel öntik fel a birsszeleteket(leszűrve), és ebben főzik puhára. (Természetesen szükség szerint víz adható még hozzá.)
Azért szerencsésebb a magházat is felhasználni, mert ebben a részben is található a pektinhez hasonló anyag, illetve elvileg ezzel az eljárással sötétebb, vörösesebb szint kapunk.

Nos, én egy harmadik megoldást választottam. A birseket felszeleteltem, de a magházat nem távolítottam el, csak a főzés után.
Ehhez adtam hozzá a gyömbérport, és a citrom másik felének a levét, és héját.
(Na meg a vaníliás cukrot...)
/Szokás még szegfűszeggel és fahéjjal is ízesíteni./

Botmixerrel pürésítettem és lemértem a súlyát.
Visszatettem az edénybe, majd lassú tűzön gyakran megkevergetve újra főzni kezdtem.

A cukor mennyiségéről nem csak az országok, de a házak között is megoszlik a vélemény.
Van ahol a pép súlyával megegyező, van ahol a nyolcvan, van ahol a hatvan százalékával számolnak.
Mivel én nem szeretem annyira a tömény ízeket, ezért a hatvan százalékkal indítottam, de végül nem tettem bele, aminek örülök, mert még így is elég édes lett.
A hatszázötven gramm birsalmapüréhez végül háromszáz gramm cukor került.
A cukrot azonban csak a végén tanácsos hozzáadni, azt viszont, hogy mikor vagyunk a vége előtt azt nehéz megállapítani, ugyanis a cukortól megváltozik a massza állaga.
Én egy olyan háromnegyed óra-óra után adtam hozzá, majd azzal tovább főztem, immáron gyakrabban kevergetve.
Összességében egy olyan jó másfél órát főtt. Amikor láttam, hogy nem nagyon változik már, nem lesz sűrűbb, és szépen összeállt, akkor vártam még egy picit, majd lezártam.

Ezután a formákat folpack-kal béleltem, beleöntöttem a birsalmamasszát.
Állítólag nem szükséges a folpack sem, de biztosra mentem, a lényeg, hogy tiszta és száraz formát használjunk. 

Sweet tipp: A formát semmiképp se olajozzuk, mert avasodhat!

A formázás után egy éjszakát pihentessük, majd másnap, ha egyben marad borítsuk ki a formából.
Ezután minimum egy hétig hűvös helyen szárítsuk.
Takarjuk le kilyuggatott kartondobozzal, vagy ha van műanyag ételburánk, amin általában szintén vannak lyukacsok, akkor az is remek a feladatra.
Egy hétig minimum szárítsuk, és ne felejtsük el mindennap megfordítani.
Nehogy bepenészedjen!

Sweet tipp: Igény esetén a dió darabokat a formába öntés közben adagoljuk. Célszerű előtte enyhén megpörkölni a diót serpenyőben.

Sweet tipp: Ha folyna, és nem állna össze a sajt, se kell elkeseredni, hiszen tudtunkon kívül birsalmalekvárt főztünk. Szép üvegbe téve, szalaggal átkötve pompás ajándéknak is.

Bár nagyon elégedett vagyok a végeredménnyel, és azt, hogy finom lett mi sem bizonyítja jobban, minthogy már szinte el is fogyott a sajt.. de ha valaki elárulná nekem, hogy mi a titka az ilyen állagú/textúrájú, keményebb sajtnak, azt nagyon megköszönném!

TOVÁBBI NAGYON SZÉP NAPOT, ÉS MÉG FINOMABB SAJTOKAT KÍVÁNOK!
/Mademoiselle Marshmallow/