Kiskoromban a világból ki lehetett kergetni a bejglivel. Eszem ágában sem volt ezekből a diós, vagy mákos csigákból szedni magamnak, mikor annyi más habos-babos, édes-krémes sütemény sorakozott még az asztalon. Az évek elteltével azonban, főként mióta rendszeresen sütök, elkezdtem ezeket az egyszerűbb, kevésbé gejl ízeket kedvelni. Most már én is előszeretettel készítek, és eszek bejglit Karácsonykor.

Elkészítése:


Mint az előző bejegyzésben írtam, ezt  a süteményt mindenki másképp készíti, most a nekem bevált, általam használt pozsonyi tésztás verziót írom le Nektek.

Az alapanyagokat gondosan kimérem.
A tejet kis cukorral langyosra melegítem.
Belemorzsolom az élesztőt, és félreteszem, amíg fel nem fut.
Addig a lisztben elmorzsolom a szobahőmérsékletű (!) vajat, és a porcukrot.
Hozzáadom a tojássárgáját, és a felfuttatott élesztőt.
Egynemű golyóbissá gyúrjuk.
Ezt a lehető leggyorsabban kell végeznünk.
Majd a felületét megszórjuk liszttel, és tiszta konyharuhával letakarjuk.
15-20 percig kelesztjük.
Egyenlő darabokra osztjuk, majd mindet téglalap alakúra nyújtjuk.
Az előkészített és enyhén kihűtött, a tészta súlyával megegyező tölteléket eloszlatjuk a tészta felületén.
Feltekerjük.
Alaposan bekenjük a tojás sárgájával, majd a hűtőben pihentetjük, amíg a tojásréteg megszárad.
Eztán lekenjük fehérjével is, és így tesszük be a 200'C-ra előmelegített sütőbe.

Sweet Tipp: a só tésztához való adagolása szándékosan nem szerepel a leírásban, ugyanis erre nagyon nagy gondot kell fordítanunk. A só sose érintkezhet közvetlenül az élesztővel, mert meggátolná annak működését! Ezért mielőtt hozzáadnánk a felfuttatott élesztőt a többi alapanyaghoz, az edény egyik sarkában készítsünk egy kis mélyedést a lisztből, és ebbe rejtsük el a sót, majd fedjük be liszttel. Lehetőleg az edény másik felébe öntsük az élesztőt, majd így kezdjük meg a tészta gyúrását. Ezt a módszert betartva elkerülhetjük, hogy az élesztő találkozzon a sóval. Az ember keze alkalomadtán megizzad, az izzadság pedig sós, ezért a kavargatást, hőmérséklet ellenőrzést ne az ujjunkkal végezzük, mert ez a kis só mennyiség is elég lehet ahhoz, hogy az élesztő ne fusson fel, a tésztánk pedig ne keljen meg kellőképp.

A töltelék:

Előkészítjük a darált diót, vagy mákot.
Cukorszirupot főzünk.
Fél kiló mák esetén 500 ml vizet és 200 ml cukrot főzünk össze szálpróbáig.
-citrom és narancshéj is adható hozzá.
(Ez körülbelül 105-110 'C-ot jelent.)
Ebbe elkeverjük a mákot, pár percig főzhetjük is együtt, de nem szükséges.
Belefacsarunk egy kis citromot.
Tehetünk bele mazsolát, aszalt szilvát, vagy éppen birsalmasajt kockákat is.
Hagyjuk kicsit hűlni, felhasználásig.

Még több praktikáért, olvasd el az előző bejegyzést is, ami a bejglikészítés rejtelmeiről szól.
 http://thesweetlife.blog.hu/2013/12/06/tippek_a_bejgli_kesziteshez

www.facebook.com/blogthesweetlife

TOVÁBBI NAGYON SZÉP NAPOT ÉS MÉG JOBB BEJGLIZÉST KÍVÁNOK!
/Mademoiselle Marshmallow/